A Kurtizán:
Ebben az archetípusban jelenik meg személyes viszonyunk a férfival, intellektuális, érzelmi és szexuális téren. A kurtizán nagy belso vonzerövel rendelkezik, élvezi az életet, a kölcsönös szerelem adta örömöket. Ö a szeretö szerep beindítója, müködésének motorja. Megélés szinten saját, vagy mások tehetségének áruba bocsátását, kapcsolatok építését, a dolgok, helyzetek összeillesztését, önérzetünk növelését jelenti. A tudattalan vonzerö összekapcsolását az érdekekkel, az anyagi jólét megteremtéséért.
Szeretem a férfiakat! Az esendöségüket, a dinamikájukat, az erejüket, a lustaságukat. Felvidít, amikor matatnak a hütöben, vagy a zoknis fiókban, és nem találják a keresett holmit, holott ott van az orruk elott. Szeretem, ha morognak, mert nyitva hagytam a fogkrémes tubust, vagy a zuhanyrózsát nem kapcsoltam át. Zsémbelnek, ha nyüzsgök, mikor a fotelban üldögélés ösi mesterségét gyakorolva másodszor is megnézik a híradót. Szeretem a váltásaikat a lazaság és az aktív fizikai megfeszítések között, a törekvésüket, hogy bizonyítsanak a családjuknak. Szeretem a függetlenségüket, és ha hagynak engem is ugyanezt megélni. Szeretem, az informatív férfiakat, akik nyitottak az újdonságokra. Kedvelem, hogy logikusan tudnak érvelni dolgok mellett, és mégis magasságokba röpíti öket a fantáziájuk. Tisztelem öket, hogy képesek megérteni az idönként felbukkanó szökeségemet, hogy tudnak ölelni, hogy a küszöb alatt kúsznak haza egy átdorbézolt éjszaka után.
Szeretek velük piacra menni, ócskapiacon böngészni, utána egy presszóban meginni egy habos kávét. Megbámulni az utcák forgatagát, átbeszélgetni egy éjszakát. Szeretem, ha egy férfiban ég a vágy, és minden szinten képes kényeztetni bennem a nöt. Nagyvonalúan tud kezelni élethelyzeteket, ünnepeket. Ha esténként jól esik a vacsora, amit fözök, vagy közösen fözünk, és jóízüen kosztol az elétett ételböl. Tisztelem öket, ha bennük él a család és a hagyomány tisztelete. Szeretem, ha egy férfi tiszta és ápolt, kultúráltan öltözik, és illatos. El lehet vele menni színházba, koncertre, táncolni. Szeretem, ha egy férfi az ami, és mellette nö lehetek. Ha megbocsáthatom a kilengéseit, a kifakadásait, a meggondolatlanságát, a falánkságát, a rendetlenségét.
Nem szeretem az unalmas, gögös, önhitt, okosságával kérkedö, orrát felhúzó, maszkulinságában tetszelgö, jégcsap pasikat. Az állandóan kioktatóst, a mindent jobban tudót, a nöi érzékenységet, belsö világot, szökeséget lenézöst. Az állandóan haverokkal bulizóst, a meccsre járós, családjukat nem tisztelöst. Azokat, akik folyton csak szavakkal, és féltékenységi jelenetekkel bizonygatják, mennyire fontos nekik az asszony, ugyanakkor semmilyen terhet nem viselnek mellette a gyerekek, és a háztartás területén. Akik sakkban tartják a feleségüket pénzükkel, vélt hatalmukkal, és elvárják, hogy a nö alárendelt szerepkörben éljen mellettük. Ezek a pasik (mert egyik sem férfi) öntetszelgésében, vagy a munkájának élve menekül, vagy mindent elkövet, hogy a családja a lehetö legkevesebbet lássa.
Nem szeretem, ha egy pasi évekig ugyanazt az elnyütt pólót és farmert hordja, azzal a felkiáltással, hogy mennyire kényelmes, és már úgy megszokta. Majd amikor viselkedésével, ápolatlanságával, felelötlenségével elhidegítette asszonyát, más nö után caplat, mert úgy véli, egy ilyen frigid nö mellett nem lehet élni. Elítélem az agresszív, békétlen, féltékeny, alkoholista, életunt embereket minden tekintetben, legyen az férfi, vagy nö.